| |
1945-ben Egerben született, iskoláit Poroszlón majd Debrecenben végezte. Egerbe visszatérve mestervizsgát tett női szabó szakmából. Kisiparosként szülővárosában dolgozott és tanította is a szakmát. Elvégezte a népi díszítőművészeti hímző és szövő tanfolyamokat, oktató lett mindkét szakterületen. Legnagyobb hatású tanítómesterének Tompa Bélánét a Hevesi Háziipari Szövetkezet akkori elnökét tartja aki a népi öltözetek újra feldolgozása felé fordította a figyelmét. Hatására a palóc lyukhímzések, a magashímzések rákerültek a ma is viselhető öltözeti darabokra. Palóc vőlegény ing kollekciójával elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Tudását, tapasztalatait könyvek írása, szerkesztése is jelzi: 1984-ben Népi szabás és díszítés címmel, 1996-ban és 2005-ben ezt a munkát bővített kiadásban is megjelentették. Érdeklődik a díszmagyar iránt, készít zsinóros férfi, vőlegényi és menyasszonyi ruhákat, könyvet tervez erről is és a palóc lyukhímzés gyűjteményét is publikálni szeretné. Ruhái Magyarország számos városában, Európa szinte minden országban bemutatásra kerültek, legtöbb bemutatója Finnországban volt, de láthatta Észak és Dél-Amerika, Japán érdeklődő közönsége is. Oktatott Finnországban hímzést és magyar gasztronómiát is. 1981 óta vesz részt a hazai népművészeti pályázatokon, ahol rendre díjazzák alkotásait. 1986-tól a Magyar Néprajzi Társaság tagja. Kiemelkedő a Pro Renovanda Nagydíja, 2009-ben Kodály Zoltán díj, a Mesterremek díj, a Kis Jankó Bori pályázat díjai. 1981- ben a Népművészet Ifjú Mestere. 1982-ben népi iparművész.
1990-ben ta a Népművészet Mestere címet.
   |
|
 |
