| |
Russói István 1912. február 29-én született Borsosberényben.
Mesterlevelét a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarától
Debrecenben, 1943. március 6-án kapta, mely szerint „cserépkályhakészítősegéd”-ből
cserépkályhakészítő mesternek nyilvánították. „Jelen
mesterlevelet a kamara a mestervizsgálatokról vezetett
törzskönyvbe 6342. sz. a. jegyezte be.”
Népi iparművész igazolványa szerint 1954. szeptember 30-án lett
népi iparművész. A II. Országos Népi Iparművészeti Kiállításon
pályamunkáit a következőképpen díjazták: V. kategória,
kályhacsempe:
I. díj 500 Ft -Ádám – Éva euzinos kályhacsempe, szemes
II. díj 300 Ft – mustárszínű kis szemes csempe
II. díj 300 Ft bibices kályhacsempe
III. díj 200 Ft hússzínű sima tálascsempe.
A Háziipari és Nép–Iparművészeti Szövetkezetek Országos
Szövetségének értesítőjét Kiss Ivor Sándor osztályvezető írta
alá. 1965.november 15-én kapott értesítést a Képző- és
Iparművészeti Lektorátustól arról, hogy a lektorátus „…a
Budapesti Történeti Múzeum részére (…) 16 féle középkori
kályhacsempe gipszmodelljét, valamint a mázmintát elfogadja, a
tiszteletdíjat a megállapodás szerinti 14.600 Ft-ban jóváhagyja.”
(Viszonyításképpen talán érdemes összevetni azt az összeget egy
pár évvel későbbivel. 1971. augusztus 27-én Russói István 16.000
Ft-ot fizetett be egy Zsiguli személygépkocsi vételárának 20%-a
értékében.) 1973. január 20-tól a karcagi Népművészeti
Agyagipari H. Sz. „Műsz. Vez.”-je volt.
A Népművészet Mestere címet 1959-ben kapta meg.
   |
|
 |
