|
Szuromi Péter 1904-ben született Nyírgebén, a Herceg-tagban,
ahol apja feles dohányos volt. 1911-ben került az Ecsedi láp
vidékére, a Tyukod melletti Róth-tagba. Első táncos emléke
kisgyermek korához kapcsolódik, édesapjától tanulta a
seprűtáncot.
A csapásolás fortélyaiba a falu egyik legjobb táncos cigánya,
Varga Hajnal vezette be.
A páros táncokkal való megismerkedése legénykorára, a bálbajárás
kezdetének idejére tehető. A jellegzetes ütő és támadó
mozdulatokkal járt pásztortáncát 16 éves korában Csengerben
látta és sajátította el. Az általa táncolt csárdásban Szuromi a
vidék legrégiesebb változatát őrizte meg. Pásztortánca – amit ő
kondástáncnak nevezett – a botoló típusába tartozik. Táncát
nemcsak falujában és szűkebb környezetében ismerték, hanem
szerte az országban az ő tánca alapján táncolták a tyukodi
csárdást. Nemcsak kitűnően táncolt, hanem élményszerűen tudott
beszélni is a táncról és a táncolás módjáról.
Tánc- és énektudása mellett leginkább bábtáncoltató tudományára
volt büszke.
1955-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.
   |
