| |
Szentkereszti István üzemmérnök 1982-ben került kapcsolatba a faragással az Orfűi Faragó Műhelyben. 1985-ben 41 évesen faragta ki az első tárgyat. Ez már magán viselte azokat a jegyeket, melyek stílusának jellemzőivé váltak. Ekkor még kölcsönkért szerszámokkal dolgozott, majd 1987-től saját kezűleg készített faragószer-számaival dolgozik. 1988-tól intenzíven farag. Munkáival 1988 szeptemberében az Orfűi Faragó Műhellyel közösen rendezett pécsi kiállításon jelentkezett először a nyilvánosság előtt.. 1989 májusában Nívódíjat, 1989. július 1.-én a Balatonlellén rendezett Országos Faragó Pályázaton diófából faragott 36 darabos tálaló-étkező készlete a fődíjat, a Kapoli Antal Emlékdíjat nyerte el. Szinte példátlan az emlékdíj történetében, hogy alig négy éves faragómúlttal, az első bemutatkozással elnyerje azt egy alkotó.
1990. április 1-től szabadfoglalkozású népi iparművész. A Pécs közeli Hásságyon él és alkot.
1994-ben otthonában állandó kiállítást rendezett be és azóta faragótábort is működtet, nevelve a következő nemzedéket a fa tiszteletére, a tárgyalkotás gyönyörére, a magyar népi kultúra formahagyományaira. Vallja: a fát nem lehet megerőszakolni, hagyni kell, ahogy a természet kialakította, sérüléseivel együtt jó az, csak meg kell könnyíteni testét a fölöslegtől, hogy újra életre keljen székként, asztalként, tálként, kanálként vagy más használati eszközként. Munkái az emberiség egyetem szimbólumainak hordozói: a termékenységé, a szerelemé a madárként megjelenített emberi léleké. Alkotó tevékenységének egyik jellemzője, hogy sajátos stílusban fogalmazza újra a népművészet egyes formaelemeit, némely munkája pedig már a népi iparművészet keretein is túlmutat.
Pályázatokon elért eredményei:
1993-„Kiállítás egy (Világ) Kiállításért” pályázat fődíja
2001 –Országos Rönkbútor Pályázaton-NKÖM Különdíja
2004 –Magyar Kézművesség 2004.-Baranya Megye Különdíja és Balassi Bálint Emlékérem
2005 –Országos „Mesterremek” díj
A Népművészet Mestere díjat faragó tudásáért 2000-ben kapta meg
   |
|
 |
