|
|
| |
Dr. Szabó Imréné T. Nagy Zsófia született 1932-ben Békés
nagyközségben. Nagyszülei és szülei is föld tulajdonosok voltak,
a kendertermesztést és feldolgozást gyermekkorától ismeri, mellé
az iskolában megtanulta hímzést, kötést, horgolást is.
Szülővárosában járt középiskolába, 1950-ben érettségizett.
Férje révén, aki körzeti orvos volt, került Kamut községbe, már
itt szervezett kézimunka-összejöveteleket. Az asszonyokkal
közösen kutatták és felgyűjtötték a helyi hímzés hagyományokat.
1970-ben Mezőkovácsházára költözött családja, itt folytatta a
békési szűcshímzések tanulmányozását. Első szakmai sikerét a Kis
Jankó Bori országos hímzéspályázaton érte el, közben folytatta
oktatói tevékenységét is. Szegedre került, majd vezető lett a
Megyei Művelődési Központ által szervezett hímző szakkörben. A
Békés megyében megismert szisztematikus gyűjtő munkát folytatta,
a szegedi, a kalocsai, csongrádi múzeumok anyagait dolgozta fel,
a helyi szakemberek irányításával a csongrádi fehérhímzések és a
szegedi subahímzéssel foglalkozott. Szakköre két alkalommal is
elnyerte a Kiváló Együttes címet. Gránátalma díjat kapott a
hódmezővásárhelyi szőrhímzéses „talpasrózsás” falvédőjével.
Munkásságában legkiemelkedőbbnek a békési, a hódmezővásárhelyi
és a szegedi szűcshímzések mintáinak vászon terítőkön,
öltözeteken történő felhasználását tartják a szakemberek.
Jelentős díjai:
1989. Országos Népművészeti Kiállítás Gránátalma Díj.
1993-ban eredményes alkotó, gyűjtő és népművészeti értékeink
megbecsülésért kifejtett szervező tevékenységéért a Népművészet
Mestere kitüntetésben részesült.
   |
|
 |
Szabóné T. Nagy Zsófia - Varga Marianna. Békés-Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma. Juhász Gyula Művelődési Központ. Szeged, 1996.
|
