Lázár Mihályné Keczán Johanna, énekes, 1916-1998
Lázár Mihályné Keczán Johanna 1916. augusztus 10.-én született Nyíradonyban egy tízgyermekes családba. Édesapja, Keczán György, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó nagygazda volt. A hat elemi elvégzése után otthon segédkezett a gazdaságban, a konyhakert rendbentartása volt a fő feladata. Az éneklés kicsi gyermekkorától hozzátartozott a mindennapjaihoz. Az édesanyjától, Tálas Flórától tanult dalok mellett fontos éneklési alkalmat szolgáltattak számára a közös munkaalkalmak.(pl. már 14 éves korában rendszeresen kapált leánytársaival a határban, járt dörzsölőbe, fonókába). Nagylányként állandó résztvevője volt a báloknak, ahol a tánc szünetében a zenekar ismerős dallamaira „fennszóval énekeltek”. 1935-ben, 18 éves korában ment férjhez egy parasztgazda fiához, Lázár Mihályhoz, akitől két lánya és két fia született, 15 holdon gazdálkodtak. A háború idején férje távollétében egyedül vezette a gazdaságot. A reményt és daloló kedvét soha nem veszítette el. Férje 1943-ban súlyos betegen került haza. 1971-ben, nővére Keczán Amália kérésére, csatlakozott a Nyíradonyi Pávakörhöz, melynek alapító tagja és szólóénekese lett. Életének utolsó szakaszában fiával, Lázár Györggyel élt Debrecenben. Itt keresték fel azok, akik énekelni tanulni szerettek volna tőle. Mindenkit nagy szeretettel fogadott. Énekelt anyaga mennyiségi és minőségi szempontból is különlegesen gazdag. A sok szerelmes, lírai dal, a balladatöredékek mellett sok katonadalt is tudott, de dalolt gyermekjátékdalokat, párosítókat, lakodalomban énekelt dalokat, egyházi népénekeket, siratókat. Díszített előadásmódja, mely kivételes előadói képességét bizonyítja, az egyéni megvalósításokon túl, magán hordozza mindazokat a stílusjegyeket, melyek a tájat jellemzik. Nagyon szép, „egyenes” hangja, a felfele törekvő „bizonyos” hangközök intonálása különös jellegzetességet adott előadásmódjának, melyet sok felvétel őriz.

Énekes tudásáért 1978-ban Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

 


HUBERT Erzsébet-DEMÉNYI György (szerk.): Élő népművészet Hajdú-Bihar megyében I. kötet. A népművészet mesterei. Debrecen: Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet, 2002.
BODZA Klára-PAKSA Katalin: Magyar Népi Énekiskola I. Budapest, 2010.
BODZA Klára-PAKSA Katalin: Magyar Népi Énekiskola II. Budapest, 2010.
BODZA Klára-VAKLER Anna: Magyar Népi Énekiskola III. Budapest, 2010.


OLSVAI Imre-RUDASNÉ BAJCSAY Márta-NÉMETH István (szerk.): Hallgassátok meg, magyarim... Keresztmetszet a magyar népzenéről. Budapest: Hungaroton Classic, 1998.
PAKSA Katalin-NÉMETH István: Magyar Népzenei Antológia 4. Alföld. Budapest: Hungaroton, 1989. LPX 18159-63
PAKSA Katalin-NÉMETH István: Magyar Népzenetörténet. Budapest: Balassi Kiadó, 1996. BK 990-991
Debrecennek van egy vize. CD. Nyíradony Város Önkormányzata, 2002.
Rozmaring, citrusfa CD. Nyíradony Város Önkormányzat, 2002.

Hangfelvételek a MTA Zenetudományi Intézet Publikált népzenei hangfelvételek internetes adatbázisában:
18717e
9239h
9923d
9924a
9923a

 

© 2009 Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
Tel: +36 26 502-529, Fax: +36 26 502-502, E-mail: szko@sznm.hu
Cím: 2000 Szentendre, Sztaravodai út
http://szellemikulturalisorokseg.hu