|
|
|
Kovács Józsefné Jacsó Borbála 1923-ban született Mezőkövesden. A
Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek hímzőként volt
alapító tagja, legjobban azonban a matyó viselet foglalkoztatta,
e területen vált világhírűvé. A szövetkezetben elsőként ő
kísérletezett a népviseleti babák öltöztetésével. Mestere
Krencsey Józsefné népviseleti babakészítő, a Népművészet Mestere
volt, aki megtanította a textil fej, kéz, testformálásra és az
öltöztetés tudományára.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben ő lett a
népviseleti babarészleg vezetője, modellezője, mely vezetése
alatt igen sikeressé vált. Megtalálta a rongyszobrászat és a
miniatürizált viseletek megfelelő összhangját, ezáltal babái a
hiteles matyó öltözeti elemeket viselték, ilyenek a férfi és női
kötények, legényingek, korozsmaruhák (a csecsemő öltözete,
amelyet a matyóknál a keresztszülők adományoznak) és az ezeken
elhelyezett jellegzetes hímzések, díszítmények.
1964-nen a Népi Iparművészet Tanács jubileumi kiállítására
elkészítette a Matyó Lakodalmas című kompozícióját, amely 54
különböző korú és öltözető alakot jelenített meg. A kollekció
külföldön is jelentős figyelmet kapott, díjakat kapott az
Egyesült Államokban és Lengyelországban.
1964-ben lett népi iparművész
1971-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.
|
|
|
Domanovszky György –Varga Marianna: Mai magyar népi iparművészet, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1983.
Varga Marianna: Mezőkövesdi matyó hímzés, Matyó Népművészeti Egyesület, Mezőkövesd, 2003.
|