| |
Kis Jankó Bori – Gáspár Mártonné Molnár Borbála – 1876-ban
született Mezőkövesden.
A hímző mesterséget a családban tanulta, tehetségét anyjától,
öreg Kis Jankó Boritól és nagyapjától, Nagy János szűcsmestertől
örökölte, aki a Kis Jankó ragadványnéven vált ismertté, és az
akkori viselet egyik jelentős darabját, a „kuzsuk”-ot (női bőr
ködmönöket) hímezte.
Anyja kezdetben a családtagjainak rajzolta elő majd hímezte az
ünnepi viseleteket, a lakás ünnepi textíliáit, majd a környezete
unszolására elkezdte az „írást”, az előrajzolást. Lánya a
nagyapai műhelyben és anyja mellett tanulta mesterséget. Kiváló
rajztehetsége, gyors és biztos vonalvezetése a férfikötények (surcok),
férfi ingek, lepedővégek előrajzolásában bontakozott ki. Művészi
tervező munkájának jellemzője a hagyományos motívumok tengelyes
elhelyezése, – kerülve s szimmetriát –, a rendelkezésre álló
felület teljes kitöltése, a madármotívum gyakori alkalmazása.
Munkássága eredményeként a matyó hímzés még díszesebbé,
színesebbé, motívumkincsében gazdagabbá vált.
Az 1951-ben létrehozott Matyó Népművészeti és Háziipari
Szövetkezet alapító tagja. Mezőkövesd nagy becsben tartja
emlékét. Egykori lakóháza ma a Hadas városrészben emlékmúzeum, a
Művelődési Ház előtt áll a róla készült szobor. Emlékét a
nevével fémjelzett, 1963-ban alapított országos hímző pályázat
is őrzi.
1953-ban az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere címet.
   |
|
 |
