|
Kemény Henrik bábtechnikus, bábjátékos 1925-ben Budapesten
született bábjátékos családban. Nagyapja, Korngut Salamon
1897-ben Galíciából érkezve kapott engedélyt „dal,
testgyakorlatok és bűvészeti előadások tartására” Pesten.
Édesapja, Henrik New Yorkban a Metro Goldwyn-Mayer stúdiónak is
dolgozott majd hazatérve a család 1926-ban a pesti Hűvösvölgyi
Nagyréten állította fel bábos bódéját, utána a Mutatványos Téren
működtették Kemény Henrik Bábszínházát, amely egészen 2011.
október 3.-ig fennállt, ekkor porig égett.
Kemény Henrik 1931-ben szerepelt először a családi bábszínházban.
1935-ben a maga faragta bábbal játszotta a darab
főszerepét.1945-ben, a háborúban meghalt apja szerepét veszi át
és vezeti a bábszínházat. 1953-ban a népligeti vurslit
felszámolták, ezért ezután az Állami Bábszínházban lép fel. Két
évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a
vándorbábozáshoz, az országjáráshoz. A vásári bábjáték
hagyományait viszi egyedüliként tovább az 1990-es évekig. Hőse
Vitéz László, akinek fegyvere egy palacsintasütő, amellyel a
közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik. Figurájával
a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral, a
kisgyermekek által is élvezhető módon ábrázolja.
1992-ben a Kolibri Színházhoz csatlakozott.
Főbb alakításai a Vitéz László kalandjai, a Hakapeci Maki, a
Süsü a Sárkány, Furfangos Frigyes, Gyufa Gyuri, Sakk Matyi.
Játékstílusát sikerült rögzíteni, megőrizni a technika
segítségével. A családi hagyományból ismert előadások 20 perces
műsorait 1 órásra kibővítve a Magyar Televízió felvette, a
Vásári Bábjátékos című műsort pedig úgy sikerült felvenni, hogy
a paraván mögött játszó Kemény Henrikek is láthatják a nézők.
Jelentős kitüntetései:
A Gyermekekért Érdemérem: 1980
Érdemes Művész: 1987
Pro Urbe Budapest Díj: 1998
Magyar Köztársaság Érdemrend Kis- és Középkeresztje: 1995
Kiváló Művész: 2002
Kossuth díj 2005:
Prima Primissima: díj 2008
Népművészet Mestere: 1954.
|
|
|