Kada Istvánné, Beller Erzsébet 1904-ben született, Mezőkövesden.
A tervezést és a hímzést édesanyjától tanulta, akit mesterének
vallott. A régi stílusú matyó hímzésekkel foglalkozott
legintenzívebben, ezek újraalkotásában volt kiemelkedő. A régi,
gyapjúfonallal varrott lepedővég hímzések motívumkincsét
használta fel a legújabb stílusú matyó hímzésminták
megalkotásához. A hagyományos matyó öltéstechnikákat mind
ismerte és alkalmazta, a „gyapjús” hímzések mestereként
tartották számon. A „bossókás”, „subrikás” (szálkihúzást és a
hímzőfonallal való átcsavarást alkalmazó díszítő eljárás)
technikával készített hímzéseknél többször alkalmazott maga
kitalálta öltésmódokat. Ismerte és alkalmazta a bogácsi pamut-
és gyapjúhímzések sajátos öltéseit is.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapító tagja
volt.
Jelentősebb díjai:
A Kis Jankó Bori Országos Hímzés Pályázat: Nívódíj 1964., 1966.
Népi Iparművész: 1955.
Népművészet Mestere: 1968.
Domanovszky György – Varga Marianna: Mai Magyar Népi Iparművészet, Képzőművészeti Kiadó, Budapest 1983.
Varga Marianna: Mezőkövesdi Matyó Hímzés, Matyó Népművészeti Egyesület, Mezőkövesd, 2003.