|
1892-ben, Martonyiban (Borsod megye) született. Édesapja,
Hodossy Gyula, Martonyiban, Meszesen, Perkupán volt kovácsmester.
Édesanyja Papp Amália jó nevű szászfai asztalosmester lánya
volt. Tizenhárman voltak testvérek. Az elemi iskolát Martonyiban
végezte, utána édesapja kovács műhelyében inaskodott, ott is
szabadult fel.
1909-ben a diósgyőri vasgyárban volt kovácssegéd, onnan Ózdra
ment, majd 1911 szeptemberében Budapestre a Magyar Állami Vasúti
Gépgyárba ment dolgozni. Ez a sok vándorlás akkor hozzátartozott
a segédévekhez, szinte kötelező volt annak érdekében, hogy a
kovácsmunka minden csínját-bínját elsajátítsák. 1914-ban
bevonult katonának, 1918-ban, végéig katonáskodott.
A leszerelés után különböző gazdaságokban dolgozott kovácsként,
majd 1932-ben Edelénybe költözött, ahol saját műhelyt nyitott,
1951-től nyugdíjba vonulásáig különböző ktsz-ek és tsz-ek
kovácsműhelyeiben dolgozott, 1962-ben vonult nyugdíjba. Öt
gyermeke közül többnyire Gyula fiával alkotott, aki maga is a
Népművészet Mestere lett. Nyugdíjazása után tovább
tevékenykedett, többnyire egyedül. A nehéz kovácsmunka mellett
népművészeti alkotásait – amint önéletrajzában írja –
pihenésképpen készítette. Kovácsműhelyében a legősibb,
hagyományos technikákkal, vasból és rézlemezekből egyaránt
készítette a pásztorélet szerszámait, csengőket, kutyapergőket,
juhászkampókat, fokosokat, kolompokat és más tárgyakat.
Népművészet Mestere: 1971.
|
|
|