Gáspár Simon Antal énekes, 1895-1978
Gáspár Simon Antal 1895-ben a bukovinai Istensegítsen született. Szülei, Gáspár Simon és László Anna, valamint a nagyszülei szintén istensegítsi születésűek voltak. 6 elemit végzett magyar iskolában, emellett heti egy órában németül is tanult. Az iskolás évei után inasként Debrecenben élt néhány évig. Katonaként végigszolgálta az első világháborút. Gáspár Simon Antal 1918-ban, leszerelése után vette el az andrásfalvi Palkó Máriát. 1941-ig 12 gyermekük született. Kevéske földjük művelése mellett felesége festékest szőtt, ő pedig idénymunkásként „molduvázni” járt moldvai román bojárok nagybirtokaira. 1941-ben kényszerültek elhagyni Bukovinát, Hosszú vándorlásuk első állomása Kolozsvár volt, majd Nagyvárad, Létavértes, Szeged után Bácskában telepedtek le. A falut „Istenvelünk”-re keresztelték. A front közeledtére 1944 őszén kiürítették a falut, Baján, Dunaföldváron, Pacsán, Bucsuszentlászlón keresztül Nemesszentandrásig jutottak. A szovjet csapatok átvonulása után transzportvezetőként Kaposvár, Dombóvár, Gyulaj útvonalon végül a Tolna megyei Nagyvejkére vezette csoportját, ahol a kitelepített svábok helyére telepedtek le. Idős korukra a Budapest melletti Halásztelekre költöztek fiúkhoz. Szenvedélye volt az olvasás, majd idősebb korára az írás. Több füzetben részletesen leírta, milyen volt a bukovinai székelyek élete kitelepítésük előtt. Leírta az általa ismert dalok szövegeit. Még Bukovinában 1925-től kezdve megtanulta és lemásolta a Kájoni Kancionále énekeit sógorától Kató Fülöptől és keresztapjától László Györgytől. Rendszeresen énekelt a virrasztásokon. Néprajz- és népzenekutatók sora kereste föl. Énekelt a „Pátria” lemezsorozaton, Domokos Pál Péter monografikus részletességgel feldolgozta Gáspár Simon Antal népzenei tudáskincsét.

A Népművészet Mestere kitüntetést énekes tudásáért 1963-ban kapta.

Összeállította: Vakler Anna és Németh István

 


• Pátria, magyar népzenei gramofonfelvételek. Gr131Ac-d., Gr131Ba-c., Gr132Ab., Gr134Aa-b., Gr134Ba-b., Gr135Ba-b., Gr136Ab., Gr138Aa., Gr147Aa.
• Régi magyar népdaltípusok. Dobszay László és Szendrei Janka népzenei típusrendje alapján
• "A kis Jézus aranyalma" - Régi magyar karácsonyi énekek és köszöntők (Szerk.: Paksa Katalin) 4.
• „Kaszás e földön a halál” (Szerk.: Tari Lujza) 105.
• Karácsony, húsvét, pünkösd a zenei hagyományban (Szerk.: Paksa Katalin) 21., 22., 23.
• Magyar Népi Énekiskola 4. (Szerk.: Bodza Klára - Vakler Anna) 104.
• Magyar Népzenei Antológia 7. Moldva, Bukovina (Szerk.: Domokos Mária - Németh István) 403., 404., 429., 430., 431., 432.
• Paksa Katalin: Magyar Népzenetörténet 2/35.
• Válogatás a Kecskeméti Népzenei Találkozók felvételeiből; 26a-b.
• Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje 5/1., 6/16., 8/2., 8/28.
• XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben (Szerk.: Szendrei Janka) A4b., B2b.
• A szabadságharc népzenei emlékei (Szerk.: Tari Lujza) 2.

 

© 2009 Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
Tel: +36 26 502-529, Fax: +36 26 502-502, E-mail: szko@sznm.hu
Cím: 2000 Szentendre, Sztaravodai út
http://szellemikulturalisorokseg.hu