Farkas Andrásné Drágos Zsófia mesemondó, Nagybánhegyes, sz. 1905 (1985)
Farkas Andrásné (Ondrej Farkasová), lánykori nevén Drágos Zsófia 1905 dec. 24-én született Nagybánhegyesen 7 gyerekes szlovák-román családban, ahol a családfő román volt, felesége pedig szlovák. Az apa summásokat szerződtető vállalkozó volt, munkásaival Fejér megyébe jártak mezőgazdasági munkára. Zsofka néni fiatal lányként szolgálónak szegődött a település orvoscsaládjához, 25 évesen ment féjhez, házasságukból nem született gyerek. Telente szivesen kézimunkázott, de híres volt mint lakodalmi főzőasszony és olyan pingáló asszony is, aki hagyományos virág motívumokkal pingálta ki verandáját és szobáját. Gyerekek számára szakköröket vezetett, ahol beavatta őket az általa megőrzött hagyományos tudásba, megtanította nekik a tradícionális motívumokat, s a gyerekek lelkesen festették ki Zsofka néni előrajzolt vázlatait. Kétnyelvű meséivel vált híressé, 22 kétnyelvű meséje azonban 44 önálló mesének számít, mert az azonos meséket mindkét nyelven önálló nyelvi megformálásban alkotta meg. Krupa Andrásnak, meséi gyűjtőjének elmondott még 6 szlovák és 2 magyar mesét is, aki felvételeit 1984-ben formálta mesekönyvvé: Rozprávky ňaňicky Žofky – Zsofka néni meséi címen, mely kötet Békéscsabán jelent meg. Kitűnő előadó készsége, színes, élénk elbeszélési módja nemcsak a kutatót de az őt hallgató gyerek közönséget is mindig teljesen lekötötte. Jellegzetesen női mesélő, női főhösök kalandjainak bemutatója és törekvéseiknek jóra fordítója. Kétnyelvűségének forrásai fiatal korában látott némafilmek és az újvidéki rádió szlovák adásai voltak, lánykorában azonban még egynyelvű mesemondó volt, csak mikor a doktor magyar gyerekeire vigyázott és magyarul kellett a gyerekeknek mesélnie, öltöztette át szlovák meséit magyarnak. Zsofka néni magát szlováknak tartotta, noha magyarul jól beszélt, de ragozásában szlovakizmusokat használt, románul azonban nem tanult meg. A falu kétnyelvűsége, summások kettős nyelvhasználata rányomta bélyegét repertoárjára, melyben 7 tündérmese, 8 novellamese, 4 legendamese, 1 hidegvérű szolga mese, 2 ostoba örödögmese, 22 tréfásmese, tipizálatlan tréfa, humoros történet, 6 hiedelem, 2 eredetmonda őrződött meg.

A Népművészet Mestere díjat 1985-ben kapta kétnyelvű mesemondásért.

 

Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó)1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba.

1. 72-77. p. Zlatie streche AaTh 301 A mesét anyjától hallotta, de biztosan Bozena Nemcova Az arany kastélyokról című cseh mese származéka
2. 78-82. p. O král'ovnej,co diovca vidurila sluzit AaTh 480 Elterjedt mese, legközelebbi párhuzamától több ponton eltér: vö. P.Dobsinsky Aggyisten szerencsét padocska
3. 83-87. p. O Martin Klingacovi AaTh 403+(AaTh 500) A mesemondó P. Dobsinsky Az arany fonó című meséjére, de eltér tőle egy-két ponton
4. 88-102. p. Chudobni clovek, co mau sina knaza AaTh 756B
4. 89-103. p. Mese egy szegény fuvarozó emberről AaTh 756B Szlovák eredete feltételezhető, közvetlenül hathatott rá P.Dobsinsky Mataj meséje. Magyar változatához közel áll Merényi László 1864 –ben megjelent dunamelléki meséje 127-142.p. és nincs kutatva a szlovákhoz való viszony
5. 104-106. p. O certovi, co vodu nosiu AaTh 1640+Aath 1049
5. 105-107. p. Ördög, aki a borjú bőribe hordta a vizet AaTh 1640+AaTh 1049+ Olvasmányélmény nem mutatható ki
6. 108-114. p. Antóna a cert AaTh 407B A rendkívül archaikusnak tűnő mese szlovák változata logikusabb, teljesebb
6. 109-115 p. Antóna és az ördög AaTh 407B
7. 116-126. p. Cervenkrál AaTh 621+ AaTh 900 Valószínű hogy a P. Dobsinsky mese származéka távolabbról
8. 127-133. p. O lotárovi Lovagtörténet valószínű, hogy szlovák ponyvafüzet származéka, magyar változata nem ismert
9. 134-144. p. O neskralki AaTh 1458+AaTh 1536A~AaTh 1537
9. 135-145. p. Mese egy fukar asszonyról AaTh 1458+AaTh 1537 mindkét mesekincsben számon kell tartani
10. 146-154. p. O hlúpej diovki AaTh 1450+ AaTh 1384+AaTh 1204*
10. 147-155. p. Mese az analfabétákról AaTh 1450+ AaTh 1384
11. 156-166 p. O hlúpej zene AaTh 1356B+AaTh 1385+AaTh 1384+AaTh 1540
11. 157-167 Egy asszony, aki a bika alatt is megtalálta a borjút AaTh 1385+AaTh 1384+AaTh 1540
12. 168-184. p. O Janovi vojákovi AaTh 1829A*+AaTh 1829
12. 169-186. p. János katona volt AaTh 1829A*+AaTh 1829
13. 187-189. p. Szegényember doktor AaTh 1641B
14. 190-193. p. A cigány doktor AaTh 1313A
15. 194-197. p. Kto sa hnevá, dou mu nos AaTh 1000+AaTh 1562B*
16. 198. p. O svaton Petrovi a pána Kristovi
16. 199-201. p. Szent Péterről és Jézus Krisztusról BN 779XXIII
17. 202. p. Znak na trstine, ked somárik zahrizou a krvavá zel'ina Aetiológiai monda
17. 203-205. p. A nádlevél és a vérehulló fű eredete Három legendából és eredetmondából való összefonódó szöveg
18. 206-212 p. Kovácova zena do Tokaja chod'ila na bál Hiedelemmonda
18. 207-215. p. A megpatkolt mesterasszony, aki Tokajba a bálba járt Hiedelemmonda
19. 216-220. p. Diet'a mal'ickvó-odhod'envó Hiedelem- és démonológikus monda
19. 217-223. p. Kisgyermek, aki nem vót eltemetve Két hiedelemmonda kompozíciója
20. 224-228. p. Co sa s tvarohon zadrhla AaTh 990+tetszhalott hiedelemmonda
20. 225-229. p. Egy torkos lányról AaTh 990+tetszhalott hiedelemmonda
21. 230-232. p. O bohácovi AaTh 750D*
21. 231-233. p. Mese egy gazdag emberről MNK 750*I
22. 234-250. p. O siedmich múdrich majstrov AaTh 875D* ponyva
22. 235-249. p. A hét bölcs mester AaTh 875D* ponyva
23. 252-254. p. D'ieta son, al'e rod'ic bud'en AaTh 980
23. 253-257. p. Japán népmese AaTh 980A-D
24. 258-260 p. Co jej maslo zabil'i do riti AaTh 1463A*
24. 259-261. p. Leánykérők hogy kitoltak egy lánnyal AaTh 1458
25. 262-264. p. Behanko Tréfás mese, magyarban nem ismert a változata
25. 263-265 p. Behankó - Szaladjjankó AaTh 1823
26. 266-268. p. Po vól'ivichovaná d'iovka Humoros obszcén történet
26. 267-269. p. A kényelemben nevelt lány AaTh 1370
27. 270. p. Ena zena ako vibabrala z muzon Humoros obszcén történet
27. 271. p. Egy asszony hogy kitolt az urával Magyarban feljegyzetlen tréfa
28. 272. p. Rechtor a sused Humoros obszcén történet
28. 273. p. A tanítónak rossz szomszédja Tréfás tröténet
29. 274. p. Chlapec, co si oca osial'iu Humoros obszcén történet
29. 275. p. Fiú aki apjának hazudott Tréfás történet
30. 276. p. Eni mladi l'ud'ia, co zavel'a a nemal'i d'eti Tréfa
30. 277. p. Egy házaspárnak nem vót családja Tréfa

Gyerekszínház Szlovák színház Szarvason azaz a Szarvasi Regionális Színház Kht. Szlovák Színháza, tíz éve tájoló társulatnak indult, ma nemzetiségiként működik, szlovákul és magyarul játszik népszerű színdarabokat. Előadásaikkal az ország majd minden részére és a Felvidékre is eljutnak, így verve kulturális hidat a népcsoportok között. - 2004 szeptember 3-án Szarvason mutattak be egy dramatikus táncjátékot Zsofka néni meséi címmel Az alapötletet ehhez a nagybánhegyesi mesemondó asszony lánykori visszaemlékezéseiről írott könyve adta. Szereplők. Gazda - Kürthy Lajos Gazdasszony - Dósa Zsuzsa Fiú - Varga Viktor Lányok - Dunai Krisztina, Sutyinszky Ildikó, rendező Gergely László

Krupa András bevezető 1984 in Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 7-63. Értékes tudását és tehetségét felismerő kutatója szerint a mesélő mindkét nyelven gyakorlott előadó, jó érzékkel és megbízható ízléssel merített innen is onnan is, kíváló alkalmat kínálva a kutatásnak arra, hogy kutatási témákká legyenek tehetők mesekincsünk közös vonásai.

A meséihez jegyzeteket író Vera Gasparikova és Kovács Ágnes a kétnyelvű mesékből mindketten a saját anyanyelvükön elmondott meséket helyezték el az azon a nyelven mondott mesekincs kapcsolatrendszerében:

Gaspariková, Viera Slovenské kommentáre in 1984 Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 280-307. Szlovák sajátosságaiként, a jellegzetesen rímes szlovák bevezető és befejező formulákat, mutatta ki. Ezeket nem használta a legendameséknél, a hiedelemtörténeteknél vagy a demonológikus elemekkel átszőtt varázsmeséknél.

Kovács Ágnes Jegyzetek Drágos Zsófia meséihez 1984 in Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 308-330. Ő úgy vélte, hogy Drágos Zsófia kétnyelvű meséi a magyar népmesekutatás számára is jelentősek, mégha nagyobb részük a szlovák mesekincsbe tartozik is. Tündérmeséi párhuzamait a szlovák mesekincsben lelhetjük fel, míg tréfás meséinek rokonait a legkorábbi magyar tréfásmesék közt találhatjuk fel.

 

© 2009 Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság
Tel: +36 26 502-529, Fax: +36 26 502-502, E-mail: szko@sznm.hu
Cím: 2000 Szentendre, Sztaravodai út
http://szellemikulturalisorokseg.hu