Budai Sándor 1918-ban Szegeden született, Sándorfalván halt meg 1986-ban. Napszámos szülők gyermekeként Sándorfalván nevelkedett, ahol „a tizenéves fiatalok is citeraszóra táncolgattak a kurta- vagy a padkaporos bálokban.” Az elemi iskola befejeztével szülei inasnak adták Békefi Dezső bognármester műhelyébe. Itt minden, a fafeldolgozással kapcsolatos tudást elsajátított. A háborúból hazatérve a helyi kisipari termelőszövetkezetben kezdett dolgozni. 1957-ben megalapította a sándorfalvi citerazenekart. Az együttessel hazai és nemzetközi sikereket ért el, több filmben is szerepelt, miután Jancsó Miklós – megismerve kiváló citeraegyüttesét – meghívta a Fényes szelek című filmbe. Az együttesben használt hangszereket ő készítette. Nevezetesek csikófejes citerái, melyek külföldi és hazai múzeumokba és magángyűjtőkhöz is kerültek. Naiv festőként is ismertté vált: fiatalsága falusi népéletét örökítette meg festményein. Íráskészsége, néprajzi gyűjtői rátermettsége is kiváló volt. 1969-től a Csongrád megyei Néprajzi és Nyelvjárási Pályázatokra hat alkalommal nyújtott be pályamunkát. 1971-ben pályamunkát írt a citeráról, melyben összefoglalta a hangszer történetét, lerajzolta változatait. 1986-ban, halála után citerazenekara felvette a nevét, róla nevezték el a helyi művelődési házat. 1999-ben posztumusz Sándorfalva díszpolgára lett. 1967-ben a Népművészet Mestere címet citerakészítő munkásságáért kapta.

Búcsúsok, Búzaszentelés, Nyomtatás, Vajákos asszony. Festmények.
Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
Lovas gabonanyomtatás. Festmény. Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Lengyelfi Miklós: A citerakészítő. Portréfilm
Id. Juhász Antal (szerk.): Sándorfalva története és népélete. Sándorfalva, 1978.
Juhász Antal: A Népművészet Mesterei Csongrád megyében.