| |
Bíró Annamária Szegeden a Tömörkény István Iparművészeti Gimnázium kerámia szakán érettségizett és ezzel egy időben kerámiakészítő szakmunkás-vizsgát is tett. 1969-ben Szekszárdra költözött, ahol két hónapig Steig István műhelyében dolgozott, majd a decsi szövetkezet bemintázó gyakornoka lett. Itt tanult meg szőni, hímezni és 1970-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet egy sárközi főkötőhímzéssel nyerte el. 1970-1987-ig a Szekszárd-csatári kerámiaüzemben dolgozott különböző beosztásokban. Közben elkezdte saját műhelyét kialakítani, amit kis bemutatóteremmel is bővített. A sárközi kerámia-hagyományok folytatására Kresz Mária, a barcaújfalusi fehér alapon kék írókás edények újbóli feldolgozására Domanovszky György néprajzkutatók buzdították. Termékeit nemcsak otthon, hanem vásárokban is árusította, miközben egy fazekas házról álmodott, ahol nemcsak a saját, hanem más alkotók anyaga is bemutatást nyert volna. Korai halála miatt tervei nem valósulhattak meg.
A Népművészet Mestere díjat fazekas tudásáért 1998-ban kapta meg.
   |
|
 |
