| |
Bán Józsefné Jacsó Borbála 1890-ben született Mezőkövesden. A
rajzolás és a hímzés mesterségét nagyanyjától és dédanyjától
leste el,16 évesen már a kereskedelemnek rajzolt, mellette saját
családtagjainak a surcot/kötény/ készítette.
Mesterének és példaképének Kis Jankó Borit vallotta. Életének
első 40 évére esett a kereskedelem óriási érdeklődése a matyó
hímzés iránt, végszámra hordták neki és a többi rajzoló- hímző
asszonynak Mezőkövesdre a gyolcsot, melyből blúzok, terítők,
abroszok készültek matyó hímzéssel díszítve. Az 1920-as években
megcsappant az érdeklődés a matyó hímzések iránt, férje is
elvesztette munkáját, ezért a matyó summások élete vált rájuk.
Szülőföldjüktől távol földmunkásként kellett a megélhetésről
gondoskodni. De itt sem adta fel a rajzolás-hímzés művelését.
Balástyán a hímző szakkör asszonyainak rajzolta elő azokat a
mintákat, a „divatot”, amelyeket otthon a kereskedők számára
készített. A maga számára azonban mindig a lobogós ujjú férfi
ingeket, kötényeket, lepedővégeket rajzolta.
Művészi munkásságáért 1973-ban kapta meg a Népművészet Mestere
címet.
   |
|
 |
